Novák Katalin beszéde a Budapesti Atlétikai Világbajnokság megnyitóján
Ma a magyar fővárosra, Budapestre figyel a világ. Kilenc napig reflektorfényben leszünk. Kétszáz résztvevő ország, több ezer atléta, több tízezer külföldi néző, szurkolók százezrei a helyszínen és milliók a képernyők előtt. Mert mi, magyarok, szeretjük a kihívásokat, és igyekszünk megtalálni és megragadni a lehetőséget.
Szeretettel köszöntöm a világ minden tájáról érkezett sportolókat, edzőket, kísérőket, szurkolókat, az atlétikai család tagjait Budapesten, egy sportnemzet fővárosában! Megtiszteltetés, hogy hazámban üdvözölhetem Önöket.
Tisztelt Elnök Úr, kedves Seb!
Minden magyar nevében köszönöm a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek és személyesen Önnek, hogy bizalmat szavaztak nekünk! Ígérem, megszolgáljuk.
Miért éppen Budapest?
Mert mi, magyarok, ezer éve állunk a vártán itt, Európa szívében. Éppen holnap ünnepeljük államalapító Szent István királyunk napját, akinek köszönhetően Magyarország a nyugati kereszténység útjára lépett.
Mert a világbajnokságon résztvevőknek és az ide látogatóknak magas színvonalú versenyfeltételeket és biztonságos körülményeket garantálunk.
Mert amellett, hogy Budapest fent van a világ kulturális és turisztikai térképén, az elmúlt tíz évben hazánk több, mint negyven Európa- és Világbajnokságnak, nemzetközi sportdöntőnek adott otthont.
Mert többet akarunk a kötelezőnél. Szívből jövő lelkesedéssel, a magyaroktól megszokott kreativitással és eredményesen kiharcolt, széles társadalmi összefogással teszünk eleget a házigazda feladatainak.
Itt szeretném megköszönni azoknak, akik a világbajnokság békés megrendezéséhez szükséges feltételeket és támogatást biztosították. Jó, amikor képesek vagyunk egységet mutatni!
S mert jó házigazda hírében állunk, azt szeretnénk, ha Önök jól éreznék magukat nálunk. Ha az atléták életük legjobb eredményét nyújtanák. Ha a vendégségbe érkezők a sportélményen túl nemzeti kultúránkat, világszép fővárosunkat, a magyar emberek kedves, nyitott természetét és messze földön híres gasztronómiánkat is megízlelhetnék.
Ezért a legjobbat mutatjuk magunkból. Olyanok leszünk, amilyennek magunkat is látni szeretnénk.
Az Atlétikai Világbajnokság elsősorban a kiemelkedő sportolói teljesítményről szól, de nekünk, szervező magyaroknak, jóval többről is. Egyszerre ünnepeljük az élsportot és az egészséges élet alapjául szolgáló tömegsportot. Hosszú időre szóló nyereséget várunk a világbajnokságtól.
Büszke vagyok rá, hogy itt, a hányatott sorsú Csepel-szigeten építettük fel, olimpiai pályázatunk örökségeként, a ferencvárosi szabadidős- és sportparkot, benne az új atlétikai központtal. Rozsdából született arany. A Duna-partra visszatért az élet. Büszke vagyok rá, hogy a szervezők a nehéz körülmények közül érkezők számára is lehetővé teszik a személyes szurkolást. Büszke vagyok rá, hogy miközben most ért véget Budapesten Európa egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja, megmutatjuk, hogy fesztiválhangulatot lehet a sporthoz kapcsolódóan is teremteni. Büszke vagyok rá, hogy százezreket sikerült sportolásra bírni a világbajnoksághoz kapcsolódóan.
És büszke vagyok a szervezőkre – köztük – önkéntesekre, akiknek köszönhetően itt lehetünk ma.
Köszönjük a megfeszített, kitartó, áldozatot követelő munkát!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A sportra és sportversenyekre szükség van akkor, amikor könnyebb, és akkor is, amikor nehezebb idők járnak. Hiszen egy ilyen esemény felemel, elemel a hétköznapi problémáktól.
A közvetlen szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború árnyékában a sport béketeremtő természete felértékelődik. Ahogy a sporton keresztül megtapasztalhatjuk azt is, milyen, amikor nemes, tisztességes küzdelemben vívunk meg egymással. S ezt az egymás tiszteletén alapuló versengést az élet többi területére is jó, ha átültetjük.
Tisztelt Versenyzők! Sportszerű, sérülésmentes és eredményes versenyzést kívánok! (Engedelmükkel: a magyar atlétáknak külön is kívánom, hogy hozzák ki magukból a legtöbbet!)
S ha a külföldiek egyetlen szót sajátítanak el a varázslatos magyar nyelvből, legyen az a sportolók biztatásának szava: Hajrá!