Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök beszéde a pannonhalmi bazilika újjáépítésének és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából

Tisztelt Főapát Úr! 
Tisztelt Püspök Urak!
Főtisztelendő Bencés Atyák! 
Tisztelt Bencés Közösség!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.”

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindannyiukat Pannonhalmán, a sziklára épített házban, a bazilika felszentelésének nyolcszázadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Jézus hegyi beszédének felidézett zárógondolatát mindannyian ismerjük. 
Szent Benedek regulája preambulumában szintén kiemeli. 
Ezen a megszentelt helyen mindez nemcsak iránymutató példabeszéd, hanem mindennapi valóság.

Pannonhalma egyszerre született a magyar állammal. Túlélte évszázadok pusztító viharait, ezzel megmutatta, hogy rendíthetetlen, sziklaszilárd alapokra építtetett. Pusztította tűzvész, felújították. Fenyegették tatár hadak, győztesként ellenállt. Az oszmán háborúk alatt katonák végvárként használták, de visszatért a papság. II. József király feloszlatta a rendet, másfél évtizeddel később már tanító rendként tekintettek rá. 
Meghurcolták a kommunizmus idején, de a rendszerváltás után felvirágzott. Ahol ’56 után a pufajkások razziáztak, ott ’96-ban a Szentatya kért szállást. Újra és újra „ömlött az ár, süvített a szél”, de Pannonhalma nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. Az apátság története együtt íródott a nemzetével, miközben Szent Márton hegye Magyarország kereszténységének egyik kiemelt jelképévé nemesedett.

A templomot, amelyben államalapító királyunk is imádkozott, emberöltőkön át zarándokcsoportok ezrei keresték fel. 

A monostor rövid megszakításokkal mindvégig bencés szerzetesek otthona maradt. Megbecsülni is lehetetlennek tűnik, milyen sok lelki adománynak, milyen sok kegyelemnek lehetett tanúja. Az egymást követő nemzedékek újfogadalmasaitól a gyémánt- és vasfogadalmasaiig mennyi örök életre szóló elköteleződés, mennyi zsolozsma, mennyi szentmise bemutatása történt e falak között! A bencés Szent Gellérttől Olofsson Placid atyáig tíz évszázad ível. A genius loci, a hely szelleme egyszerre repít történelmi időkbe, és egyszerre tükrözi azt a hitvallást, amely időtlen. Egy örökre szóló szövetség Isten és ember között. A Teremtő és a magyar nemzet között.

A szakrális helyszín azonban sohasem mellőzheti a benne élő embereket, szüksége van rájuk. Ők teszik élővé, ők közvetítik hivatásuk szerint értékeit. Ami Egerre áll, igaz Pannonhalmára is: a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Szent Márton hegyének egyedi örökségét a bencés szerzetesek adják. Egészen pontosan az az istenhit, amelyet megvallanak, az a bencés életvitel, amelyet követni igyekeznek. Az ima és munka, a mértéktartás és alázat. 
A vezérfonalat VI. századi rendalapítójuk fogalmazta meg a regulában. Benedek tudatosan épített közösséget. Elsőként adott mintát a nyugati szerzetesrendek létrehozása és működése számára. Rendje a kereszténység európai tartópillére lett, önmaga pedig Európa védőszentje. Pannonhalmát a bencés értékrendhez fűződő hűség tartotta, és tartja meg a mai napig. Ezért is felemelő idelátogatni, itt tanítani, tanulni, itt imádkozni és dolgozni.

Tisztelt Ünneplő Egybegyűltek!

Ma, a 800 éves templom újjáépítésének és felszentelésének ünnepén ki-ki magában megfogalmazza, mi köti Pannonhalmához, mi mindent köszönhet a bencés atyáknak. Gimnáziumi éveket, minőségi tudást, a bazilika csöndjét, nyugalmát, kulturális élményeket, újraéledt hitet. Államfőként Magyarország nevében én külön is hálát szeretnék adni Pannonhalmáért. Az itt élő, hazánkért imádkozó, és az ifjúságért, egyházi és világi közösségekért dolgozó bencésekért. Azért a tanítói munkáért, amellyel nemzedékeken át hazaszerető, keresztény és életrevaló értelmiségieket neveltek fel. 
És mindazért az élő bencés hagyományért, amely egykor Európát felemelte.

Magyarország erkölcsi talapzatát a kereszténység jelenti. A következetesen megtartott krisztusi tanítás. A tízparancsolat. Szent Márton kettévágott köpenye. Benedek imádságos élete. A sziklára épített ház. Édesapák és édesanyák, a gyermekek és a családok tisztelete, a szülőföldünk szeretete, a teremtett világ megbecsülése. Nincs ország és nincs társadalom, amely erkölcsi alap és rend nélkül működni tudna.

Pannónia szent hegyének nem csupán történelmi és szimbolikus, hanem ma is fontos szerepe van abban, hogy hazánkban a kereszténység megmaradjon, ezáltal nemzetünk jövője biztosítva legyen. Hogy a minket követő nemzedékek tartsák meg a hitet, keresztény, magyar önazonosságukat.

Pannonhalma olyan hely, ahol ezer éve a béke nyelvét beszélik. Erre a nyelvtudásra ma az egész világnak égető szüksége van. A viszályok és ítélkezések, gyűlölet és háború csak ott szorulnak vissza, ahol a párbeszéd, a tisztelet és az emberi méltóság helyet kapnak. 

A széthúzás szelleme mindenütt máshol könnyen utat törhet magának. Ezen a helyen nem kérdőjelezik meg az egymással szemben álló felek emberségét, alapértéknek számít az ütköző érvek megismerése, és nem térnek le soha a keresztény alapértékek kikövezett útjáról. A bűn az bűn. A jótett az jótett. A felebarát az felebarát. Azt hiszem, éppen ezért nevezte Ferenc pápa tavaly Pannonhalmát a testvériség hídjának.

Szent Márton hegye különleges hely, ahol a természetfölötti misztikum és a kétszerkettő józansága egyszerre és együttesen jelen van. Mária hódolata és Márta szorgalma. Istenkapcsolat és mindennapi aktivitás. Ég és föld. Ora et labora. Szent Benedek példája az egész világnak szól ma is. Azok, akik nagyot tesznek, és vállalkoznak a jóra, miközben kicsik és alázatosak maradnak.

Tisztelt Ünneplő Bencés Közösség!

Ha az M1-es autópályán halad az ember és nem ide tart, Győrnél akkor is oldalra tekint. Úton vagyunk, a magyar Monte Cassino velünk van, kimagaslik a tájból. 
Szinte érezzük, hogy nem mehetünk el csak úgy mellette, újra fel kell keresnünk.

Pannonhalmára mindig öröm visszatérni. 16 éves koromban itt ismertem meg Asztrik atyát, Söveges Dávid atyát, s kötöttem velük életre szóló barátságot. Emlékezetes számomra, hogy itt lehettem Cirill főapát úr benedikálásán. Néhány éve alkotmányjogról tartott előadásom keretében találkozhattam a gimnázium bencés diákjaival. Gazdagodhattam itt értékes gondolatokkal a Habsburg Ottó emlékére tartott konferencián. Tavaly pedig jelen voltam a jubileumi év megnyitóján.  

Mindez csupán némi személyes benyomás pár gyorsan múló esztendő alatt. 800 éves távlatot átfogó időszakot együtt látni és ünnepelni még a történészeknek is izzasztó kihívás. Ezért szorítkozom magam is elsősorban arra, ami itt számomra leginkább szembetűnő. Úgy gondolom, hogy a bencés rend fegyelmet követel, de szabadságot ad. Pontos, tiszta fogalmakkal dolgozik, akárcsak a jogtudomány, és átlátható értékrendszert teremt. Olyan alapot, amely segítséget nyújt kiigazodni az önmagából sokszor kifordult világban. „Serva ordinem et ordo servabit te.”

Ez a rend az, amely hűséggel és békességgel az örök értékekhez kapcsol. Amely megtanítja látni a hétköznapok küzdelmei során másokban az embert, a világban az Istent. Ahogy Pannonhalma egykori diákja, a költő Nagy Gáspár is megvallotta itt szerzett tapasztalatait: „… olyan a benedeki szellem, mint az őskeresztény bazilikák stílusa: az Istenben való nyugalom, nagystílűség, harmónia, »pax« uralkodik benne, és a jó felé való törekvés és a rossz ellen való harc sem lesz soha nyugtalan, lázas, az emberi erőket megfeszítő törtetéssé…”.

Ez a sok évszázada folyó építőmunka emelte magasra, óvta meg, újította fel a bazilikát. Ez váltja valóra a sziklára épült ház ledönthetetlenségének igazságát is. Ez ad dicsőséget a hegyi beszéd szerzőjének.

Magyarország keresztény lakossága nevében arra kérem a pannonhalmi bencés atyákat, hogy a papság péteri hivatásánál fogva kősziklaként, lankadatlanul folytassák imájukat és munkájukat Magyarország és nemzetünk jövőjéért.

Isten áldja mindannyiuk életét! 

Isten áldja Pannonhalmát 

(Pannonhalma, 2024. augusztus 27.)