Dr. Sulyok Tamás köszöntője a Magyar Corvin-lánc kitüntetés átadásán

Tisztelt Házelnök Úr! 
Tisztelt Vizi Elnök Úr! 
Tisztelt Kitüntetettek! 
Tisztelt Karikó Katalin, tisztelt Krausz Ferenc!
Hölgyeim és Uraim!

Egészen rendkívüli eseménynek lehetünk ma részesei. Egyrészt, hat éve annak, hogy új taggal bővült a Corvin-lánccal rendelkezők sora. Ezért már éppen itt volt az ideje, hogy újabb magyar kiválóságok részesüljenek a kitüntetésben. 
Másrészt, arra sem volt még példa, hogy a Corvin-lánc Testület tagjává egyszerre két Nobel-díjas váljék.

A ma kitüntetetteket nem kell bemutatni senkinek. Ők a tavalyi év főhősei voltak – nem csupán hazánk, hanem az egész világ szemében. Bár természetesen mi, magyarok vagyunk rájuk a legbüszkébbek.

Még a biológia és fizika rejtelmeitől tartózkodó honfitársaink is jól ismerik őket. Sőt, azt is tudják, miben alkottak nagyot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azóta, hogy napvilágra került, hogy az emberiség tudományos grémiuma a legrangosabb elismerésre méltónak találja Karikó Katalint és Krausz Ferencet, jócskán elteltek a hónapok. És azóta, ahol csak megfordulnak, üdvrivalgás, mély megbecsülés és dicsőség kíséri útjukat. 
Ezt nekem is van szerencsém megtapasztalni azon alkalmakkor, amikor részt vehetek az őket ünneplő eseményeken.

Legutóbb a Karikó Katalin tiszteletére tartott rendezvényen a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek professzorává később én nevezhettem ki Nobel-díjas tudósunkat. 
Erre külön büszkeséggel  gondolok.

Nem csoda ez a lélek mélyéből jövő öröm és megbecsülés, amely körülveszi a két magyar tudóst, hiszen a világ csúcsára jutottak. Oda, ahová csak kevesek érnek el. Ehhez nagyot kellett alkotni, világraszólót, olyat, amely minden ember hasznára válik.

Mindkettőjük rendkívüli és nagy jelentőségű tudományos áttörést ért el. Mindketten olyan felfedezést tettek, amelyekre kutatók és tudósok sora tud építeni a jövőben bővítve az emberiség tudományos eredményeit. 
Ajtót nyitottak a tudományban új felismerések és megismerések, új lehetőségek felé.
A rengeteg munka, évtizedek szakmai nehézségei, lemondások és küzdelmek sora beérett. Végre más is látja azt, amit először még ők sem, csupán a képzeletük kutatott. Amit múlhatatlan kíváncsisággal és türelemmel kerestek. 
Szenvedéllyel és odaadással. Fáradhatatlanul. És amit végül megtaláltak. Feltaláltak. Megalkottak. Az egész világnak. 
És ezzel nekünk magyaroknak óriási büszkeséget, hazánknak és egyben minden magyar embernek határon innen és határon túl dicsőséget szereztek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Nem lehet egyszerű a laboratóriumok sötétségéből hirtelen a fényre lépni. A magasban sok ember megszédül. A hírnév  pedig könnyen elvakít. 
E két kiváló tudós esetében azonban ennek a legcsekélyebb nyomát sem látjuk. Amit tapasztalunk, az legalább annyira csodálatra méltó, mint elért eredményeik.  Egyszerűség, alázat, a haza és szülőföld iránti ragaszkodás és mély szeretet, a fiatal tehetségek iránt érzett felelősség és a munka töretlen folytatása. 

A mai világban kevés olyan sikeres ember akad, aki hasonló természetességgel tudja venni, kezelni a rivaldafényt, mint Karikó Katalin és Krausz Ferenc. 

Mi ezt a nagyszerű emberi magatartást, szerénységet is köszönjük nekik, nemcsak tudományos sikereiket. Mert ezzel példát adnak mindannyiunknak.

De példamutatásuk, ösztönző hatásuk nem csupán emberi tartásukban és tudományos sikereikben merül ki. Ők azok, akik ismerik a magyar rögvalóságot, hiszen beleszülettek. De ismerik közös kultúránk, nyelvünk, sajátos gondolkodásmódunk, nemzeti értékeink és hagyományaink erejét is. 
 
Ők már jól tudják, kitartással hova lehet jutni Kisújszállásról és Mórról. És azt is, hogy mit érhetünk el, ha az ember magyarként küzd, magyarként tűr és magyarként dolgozik. 
Bebizonyították, hogy Kisújszállás vagy Mór nincs is olyan messze a csúcsoktól. És ezzel hitet adtak Nyírbátortól Kőszegig, sőt, Beregszásztól Szabadkáig minden tehetséges magyarnak, hogy érdemes küzdeni, tűrni és dolgozni. 

Mert tudás, munka és kitartás, és csakis tudás, munka és kitartás vezet eredményre, csak ezek által érhetünk el a csúcsokra. 
De nagyon fontos, hogy onnan aztán vissza is találjunk, ahogyan azt Karikó Katalin és Krausz Ferenc tette és teszi. 
Mert ők nemcsak kiváló tudósok és nagyszerű emberek, hanem igaz magyarok is.

Ezért méltó és tulajdonképpen szükségszerű is, hogy őket hazájuk az egyik legnagyobb kitüntetésben részesítse. 

Szívből gratulálok ehhez!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Két kiváló elmével bővült a Magyar Corvin-lánc Testület, amely a sikeres magyarok legjobbjait fogja össze. 
Kívánom a testület minden tagjának, hogy munkájukat ehhez hűen és méltón tudják végezni. Végtére is mindannyiunk kötelessége, hogy lehetőségeinkhez, képességeinkhez, tudásunkhoz mérten és híven a haza, a nemzet szolgálatába álljunk, megkísérelve visszaadni valamit abból, amit csodálatos kultúránkból és magyar közösségeinkből merítettünk.

Isten áldja Önöket! 

Sándor-palota, 2024. június 18.