Novák Katalin beszéde az ENSZ 2023. évi klímaváltozási konferenciáján (COP28)

Nem a túlnépesedés a probléma. A család nem az oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak. A fiatalokat nem rettegésben kell tartani, hanem támogatni kell.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Azért gyűltünk ma össze Dubajban a világ minden tájáról, mert átérezzük a felelősséget. Az éghajlatváltozás egyike azon kevés kérdésnek, amelyben a világ vezetői egyetértenek és összefognak. Aggodalmainkat és céljainkat már többször megfogalmaztuk. Elméletben mindannyian egyetértünk. De a végrehajtásban is együtt cselekszünk?

Magyarország elvégezte a házi feladatát. A miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja. Jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet. A 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük. Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint 50%-a. Magyarország élen jár a zöld energia előállításában és tárolásában, és nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem.

Hölgyeim és Uraim!

Nem azért vagyok itt, hogy arról számoljak be Önöknek, hogy Magyarország teljesítette, amit kellett. Csak ezért nem utaztam volna ide – ezzel is karbonlábnyomot hagyva. Egyetlen kérdésről szeretnék önöknek beszélni: a családról.

A jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi. A GDP és a gyermekvállalási kedv közötti összefüggés világos: minél magasabb a jólét, annál kisebb a gyermekvállalási kedv. Minél több a pénz, annál kevesebb a gyerek.

A fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség. A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak.

Nézzük meg a legfejlettebb G20-országokat 1990-ben és ma!
Az átlagos egy főre jutó GDP 2,5-szer magasabb.
Az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 62%-kal nőtt.
Eközben a teljes termékenységi arányszám 34%-kal csökkent, az 1990-es 2,5-ről a tavalyi 1,7-re. Átlagosan majdnem egy gyermekkel van kevesebb a családokban.
Mit jelent ez?
Gazdagabbak lettünk, és lemondunk a jövőnkről. A nagyobb jólét kevesebb gyermekkel és kevesebb felelősségvállalással jár együtt.

Szükségszerű, hogy ez így legyen? Nem.

Mit tegyünk?
1.) Ne tántorítsuk el a fiatalokat a gyermekvállalástól! A bolygóért való felelősségérzet előfeltétele, hogy átérezzük az élet folytatásának felelősségét is.
2.) Szüntessük meg a félelem kultúráját! A fiatalokra nem ráijeszteni kell, hanem támogatni őket.
3.) Hallgassunk Ferenc pápára, és mondjunk igent az életre!

Ahogy a Szentatya fogalmaz: „egy problémánk van”.
A klímaválságot, a szegénységet, az egyenlőséget, a biológiai sokféleséget, a vizet és a demográfiai jégkorszak jelenségét csak együtt lehet értelmezni. Kinek óvjuk meg a Földet, ha nem a gyermekeinknek?