Interjú Novák Katalinnal a Corriere della Sera című olasz napilapban

Majdnem egy év telt el az ukrajnai háború kezdete óta, Magyarország ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciókat és a katonai segélyek Kijevbe küldését, viszont nem vétózza meg az uniós döntéseket. Mi Magyarország célja, és mit javasol Budapest?

Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését. A magyarok célja az, hogy békében élhessünk. Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll. Ukrajna közvetlen szomszédjaként talán még jobban átérezzük, mit jelent a háború fenyegetése és valósága. Százötvenezer magyar ember él a határ túlsó oldalán, a Kárpátokon innen. Nemcsak általában vagyunk békepártiak, hanem itt és most is a mielőbbi fegyvernyugvás a célunk. Ukrajna mellett állunk, erőnkön felük segítünk, az elmúlt évben egymillió menekült érkezett Magyarországra a háború miatt. Folyamatosan visszük a segélyszállítmányokat is Ukrajnába. Kijevben személyesen tolmácsoltam a magyarok támogatását és anyagi hozzájárulásunkat tízezer tonna gabona Afrikába szállításához. Hogy mit kellene Európának tennie? Helyesnek tartom, hogy határozottan kimondjuk: ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont. Egységes és erőteljes fellépésre van szükség. A választott eszközökben vannak és kell, hogy legyenek különbségek az országok között. A lehetőségeink is különbözőek. A mostani háborús helyzetben erős európai vezetőkre, őszinte zártkörű megbeszélésekre, közös stratégiai gondolkodásra és egymás iránti tiszteletre van szükség. 2022 a háború éve volt. Azt kívánom, hogy 2023 a béke éve legyen! 

Minek kell érvényesülnie: az egységnek vagy az egyéni érdekek szabad érvényesítésének?

Nem látok ellentmondást a kettő között. Sőt az erős identitás és nemzeti érdekérvényesítés alapvető. Európa valódi feladata megtalálni az egységet úgy, hogy közben elfogadjuk: történelmünk, adottságaink, kultúránk, gondolkodásunk sokban különbözik, miközben lényegileg azonos is. A közös fundamentumot a zsidó-keresztény gyökerekben, a keresztény kultúrában látom. Az Európai Unió történelmi távlatban még lehet sikertörténet, ha nem adjuk fel keresztény kultúránkat, és továbbra is képesek vagyunk egyhangú, közös döntéseket hozni. Hogy közben vannak viták? Mi sem természetesebb ennél! Nem szeretnék olyan országban vagy olyan világban élni, ahol nincs helye a véleménykülönbségnek. Ami a nemzeti érdekeket és az identitást illeti: éppen Olaszország is remek példa arra, mekkora szüksége van az embereknek ezekre az értékekre. 

Mennyire számítanak a kapcsolatok a putyini Oroszországgal?

Van olyan, hogy putyini Oroszország? Számomra Oroszország létezik, amelynek hosszú ideje Vlagyimir Putyin a vezetője. Oroszország egy óriási, tőlünk ezer kilométerre fekvő, történelmileg meghatározott szerepet játszó ország, gazdag, a miénktől sok szempontból eltérő kultúrával. Kétszázszor nagyobb, mint Magyarország, de több mint ötvenszer akkora, mint Olaszország, sőt, az egész Európai Unió is négyszer elférne benne. Az orosz gazdaság az egyik legerősebb a világon. Mi, magyarok tiszteljük az orosz embereket, ahogy általában tisztelettel viszonyulunk más nemzetekhez. Oroszország volt, van és lesz. Ahogy Magyarország is. Voltak, vannak és lesznek kapcsolatok a két ország között, ahogy Európa és Oroszország vagy Ukrajna és Oroszország között is. Az orosz–magyar kapcsolatokba senki ne képzeljen bele romantikát! Jelenleg hazánk kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80%-át Oroszország biztosítja. Dolgozunk azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen. 
Oroszország belpolitikájába nem kívánunk beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatunk. S nem is hallgatunk. 
Nekünk, magyaroknak – személyesen nekem is – túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem.

Kapcsolatok az olasz kormánnyal és Meloni kormányfővel. 

Olaszországnak ma nemzeti érzelmű, keresztény értékrendű, családpárti kormánya van. Örömmel és könnyen működünk együtt olyan vezetőkkel, akik kiállnak nemzetük érdekeiért, és akikkel a kölcsönös tisztelet hangján tudunk beszélni. Olaszország méretéből, történelmi adottságaiból, kulturális gazdagságából, stratégiai elhelyezkedéséből fakadóan is kulcsszereplő Európában. Nem titok, Giorgia Melonihoz évek óta baráti kapcsolat fűz, ő még nem volt miniszterelnök, én nem voltam elnök, amikor megismerkedtünk egymással. Egy erős, konzervatív értékrendű, a világra nyitott, családközpontú embernek ismertem meg, aki az életét adná a hazájáért. Szavatartó, megbízható ember. 
A magyarok és az olaszok érdekei és szándékai egy irányba mutatnak az illegális migráció elleni határozott fellépés, a nyugat-balkáni bővítés, a keresztények védelme és a családi értékek melletti kiállás terén is. Ez csak néhány olyan terület, ahol szorosan együttműködünk egymással. Sergio Mattarella köztársasági elnök meghívására érkeztem hivatalos látogatásra Rómába, bizakodással nézek a vele való megbeszélés elé is. 

Kik ma Magyarország szövetségesei Európában?

Európa egészére szövetségesként tekintek. A sorsközösség, a földrajzi helyzet, a történelmünk, az együttes fellépésben rejlő gazdasági lehetőség szorosan összeköt bennünket a közép-európai országokkal, ezen belül is erős szál a visegrádi együttműködés. A migrációs nyomásnak kitett déli országok a bőrükön érzik, mit jelent a tömeges bevándorlás napi szintű nyomása, ezért talán jobban megértik, miért kulcsfontosságú ez a kérdés számunkra is. Egyre többen fogják felismerni, hogy a népesség természetes fogyása korántsem természetes, foglalkoznunk kell azzal, miért nem tudnak a fiatalok a fejlett világunkban annyi gyermeket vállalni, amennyire vágynak. A tengeri kijárattal nem rendelkező országokkal közösek az energiaellátási problémáink. A Nyugat-Balkán országaival pedig közös megélésünk, hogy rájuk is az Unión belül van szükségünk, fel kell gyorsítanunk a csatlakozásukat.

Sok európai kormány, így az olasz is több együttműködést kér a migránsok befogadása ügyében.

Mi, magyarok nyolcadik éve kongatjuk a migrációs vészharangot. Sokáig süket fülekkel, értetlenséggel, elutasítással találkoztunk. Mostanra a korábbi (és mostani) magyar álláspont szinte általános. A tömeges, illegális bevándorlás olyan jelenség, amely jól megmutatja, milyen, amikor nem stratégiai, hanem taktikai döntéseket hoz Európa. Sokan azt gondolták, elbírunk egy ekkora migrációs nyomással, és vannak, akik még mindig alig látják a káros következményeket. A mi álláspontunk egyszerű. Erős külső és átjárható belső határokra van szüksége az Uniónak. A menekülteknek segítséget kell adni, meg kell szüntetni a menekülést kiváltó okokat, a szabálytalanul érkezőket vissza kell fordítani, az embercsempész-hálózatokkal szemben a leghatározottabban fel kell lépni, a legálisan érkező gazdasági bevándorlásnak pedig gátat kell szabni. És el kell fogadni azt, hogy erről a kérdésről nem egyformán gondolkodnak az európai emberek. Van, ahol több gazdasági bevándorlót szeretnének látni, van, ahol kevesebbet. Ebben kényszert alkalmazni nem lehet. 

Az EU szankcionálta Magyarországot a jogállamisággal kapcsolatban: hogyan szándékoznak továbblépni a reformokat illetően, és hogyan kívánják kezelni az Európával való kapcsolatot?

Húsz évvel ezelőtt a Külügyminisztériumban kezdtem el dolgozni. Évekig az volt a feladatom, hogy a küszöbön álló magyar uniós csatlakozás előnyeiről tájékoztassuk hitelesen a magyar embereket. Akkor is, most is Európa-párti voltam. Izgalommal készültünk az EU-s tagságra, sokan gondolták úgy, hogy minden nehézségre megoldást jelent majd a csatlakozás. Tíz évig kellett bizonygatnunk, hogy Magyarország méltó arra, hogy végre ismét jogi, gazdasági, igazgatási értelemben is az európai országok közösségének teljes jogú tagja legyen. A „teljes jogú” kifejezést komolyan is veszem. Tizenkilenc éve uniós tagállam Magyarország. Megtanultuk a működési logikát, a szabályokat, nem vagyunk nyeretlen kétévesek. Ugyanazt a „teljes jogú tagságot” követeljük a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár. Egy helyet a brüsszeli asztalnál. És szuverenitást Budapesten, Magyarországon. A vállalt kötelezettségeket eddig is betartottuk, ezután is betartjuk. A véleményünket elmondjuk, a közös döntéseknek részesei vagyunk. Én így képzelem el az európai együttműködést. Köztársasági elnökként feladatom Magyarország alkotmányos berendezkedésének védelme, az Alaptörvény feletti őrködés és hazám képviselete. Magyarország demokratikus jogállam. Ezt érdemben eddig senki nem tudta elvitatni. A magyar kormány és a brüsszeli intézmények közötti vitákat figyelemmel kísérem, a megállapodásuknak megfelelő jogszabály-módosításokat aláírásommal támogatom. 
A magyar emberek és Európa érdekében is azt kívánom, hogy mielőbb legyen vége ennek a méltatlan kötélhúzásnak. Épp elég gondunk van, kár az időt, energiát, erőforrásokat erre a parttalan vitára pazarolni. Gondolkodjunk inkább közösen arról, hogyan tudunk véget vetni a szomszédban dúló háborúnak, hogyan kerekedünk felül a gazdasági nehézségeken, hogyan oldjuk meg Európa Oroszországtól független energiaellátását, hogyan szervezzük meg közösen a védelmünket, hogyan tudjuk garantálni az európaiak biztonságát, hogyan tudjuk felgyorsítani a nyugat-balkáni bővítést, és hogyan állítsuk vissza a korrupciós ügyek sorától meggyengült bizalmat az uniós intézmények iránt. 

Önnek mit jelent Európa?

Az otthonomat, benne a hazámmal, Magyarországgal.

Orbán Viktor miniszterelnök az illiberális demokrácia szükségességéről fejtette ki elméletét, egyetért vele?

A miniszterelnök már értelmezte elégszer. Számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat. 

Orbán Viktor nagy jelentőséget tulajdonít a más országokban élő magyar kisebbségeknek is, gyakran Nagy-Magyarországot idézve: propaganda vagy politikai projekt?

Történelmi tény, hogy Magyarország az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot követően elvesztette területe kétharmadát, lakosságának egyharmadát, a nyugati szövetségi rendszer halálra ítélte.  Túléltünk, de a döntés következményei súlyosak. Erőforrásaink jelentős részétől megfosztottak bennünket, kezünket-lábunkat képletesen levágták. Száz év alatt tudomásul vettük, hogy a nemzet és az ország határai a magyarok esetében nem esnek egybe. Minden környező országban élnek magyarok. Az ő szülőföldön való boldogulásuk számunkra kulcsfontosságú. Felelősek vagyunk egymásért. Aki ebben revizionizmust lát, az démonokat kerget. Komoly eredmény, hogy a szomszédos országok vezetésével szinte kivétel nélkül meg tudtunk állapodni a békés együttélés feltételeiben. Nem tudom elfogadni, hogy éppen a háborútól szenvedő Ukrajnában fordítanak most külön energiát arra, hogy az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét ellehetetlenítsék. Pedig az anyanyelvhasználat, a kisebbségi jogok elvitathatatlanok.  

A visegrádi csoport gyakorlatilag szétesett Oroszország és Ukrajna kapcsán, mi a helyzet most?

Ha nem is virul, de él a visegrádi csoport. A magyar érdek az erős visegrádi közösség, ezért mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség! Sok a belpolitikai izgalom a partnereinknél. Szlovákiában ismét megbukott a kormány, Lengyelországban ősszel lesznek országos választások, Csehországban sikertelen volt a kabinettel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány. Hétvégén azonban magas részvétellel új elnököt választottak. Bízom benne, hogy ahogy eddig, a jövőben is szorosan együttműködünk majd Duda, Caputova és Pavel elnökökkel.

Ön korábban családügyi miniszter volt. Hogyan foglalná össze a magyar receptet a születésszám növelésére?

A gyermekvállalást, gyermeknevelést segítő döntésekkel, a családok melletti határozott kiállással tudjuk bátorítani a fiatalokat a családalapításra. S talán azzal is, ha elmondjuk a saját tapasztalatainkat. Ahogy Olaszország miniszterelnöke, úgy én is anyaként lettem magas tisztséget viselő vezető. Három gyermeket nevelünk a férjemmel, a legnagyobb már felnőtt, a legkisebb tizennégy éves. Pontosan tudom, milyen nehéz meghozni a gyermekek melletti döntéseket akkor, amikor a hivatás is fontos a számunkra. Azt is átérzem, mennyi áldozattal, nehézséggel jár a mindennapokban a családi és munkahelyi feladatok összeillesztése. De azt is tapasztalatból tudom, hogy a gyerekünknél aligha lehet nagyobb örömforrás az életünkben. 
Mi Magyarországon azt tűztük ki célul, hogy senki ne járjon azért rosszabbul, mert a gyerekek mellett dönt. Minél több gyermeke van valakinek, annál kevesebbet adózik. Az a nő, aki legalább négy gyermeket nevel, soha életében nem fizet személyi jövedelemadót. Segítjük a fiatalok mielőbbi családalapítását, otthonteremtését. A diákhiteleket elengedjük, ha az egyetem alatt vagy után gyermeket vállal egy nő. Tíz éve dolgozom múlhatatlan szenvedéllyel a magyar családokért, hosszan tudnám sorolni, mi mindent tettünk ezalatt. Legyen elég annyi, hogy GDP-arányosan mi fordítunk a világon a legtöbbet a családok segítésére. A házasságok száma a kétszeresére nőtt, a válásoké csökkent, a gyermekvállalási kedv is nálunk emelkedett a leginkább. Ezzel együtt nem könnyű a feladat. A koronavírus-járvány, a háború, a gazdasági kihívások sokakat elbizonytalanítanak, eltántorítanak. De nekünk nehéz időkben is ott kell állnunk a családok mellett. 

A hagyományos család és az Ön szerint gender-ideológiával való szembenállás kizárja a többi családmodellt. Mit válaszol arra a vádra, hogy Magyarország diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket?

Magyarországon mindenki szabadon élhet nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül. A törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az Alaptörvény, amely azt is egyértelműen kimondja: az apa férfi, az anya nő, a házasság egy férfi és egy nő kölcsönös elhatározáson alapuló szeretetközössége. Az a célunk, hogy a gyerekek szerető édesanya és édesapa mellett nőhessenek fel, s ha ez a joguk valami miatt sérül, kapják meg a megfelelő támaszt. Ami a nők lehetőségeit illeti: rekord mértékben emelkedett Magyarországon a nők foglalkoztatottsága, ma több nő végez a felsőoktatásban, mint férfi, egyre több a női vállalkozó, a vezető, miközben sokan választják a szülés utáni években azt, hogy elsősorban a gyermekük mellett maradnak. Ez a döntési lehetőség adott a magyar nők számára. S ahogy most Önök, olaszok az első női miniszterelnököt választották meg, úgy Magyarországon is először ül nő a köztársasági elnöki székben. 

Mit fog konkrétan tenni a nők társadalmi szerepének erősítése érdekében?

Abban segítem a magyar nőket, amiben szükségét érzik. Mivel Magyarországon is hagyományosan erős a családi kötelék, ugyanakkor egyre több nő szeretne a hivatásában is komoly eredményeket elérni, abban van szükség a legtöbb támaszra, hogy a kettő ne akadályozza egymást. Az a cél, hogy ne kelljen lemondani a családalapításról azért, mert valaki karrierre vágyik, és ne kelljen lemondani a karrierről azért, mert valaki gyerekeket szeretne. Kiemelten támogatom a tehetséges nőket, a beteg gyermeket nevelő családokat, az egyszülősöket, és feladatomnak érzem azt is, hogy a közélet iránt érdeklődő nőkre odafigyeljek. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy azok a lányok, fiatal nők, akik félnek attól, hogyan fér majd bele az életükbe a család és a hivatás egyszerre, bátorítást kapjanak. Nem egyszerű. Nekem sem volt az. De lehetséges. 

Nők a hatalomban: mit tanult eddig?

A hatalom eszköz, nem cél. Mit tud ehhez női mivoltom hozzátenni? Elsősorban egy olyan szemléletet, amely a másik meghallgatásával kezdődik. Az a tapasztalatom, hogy ha a partner megértésének szándéka megelőzi a meggyőzni akarást, akkor az addig zárt ajtók is kinyílhatnak. Főként akkor, ha mindez egy mosoly kíséretében történik. 

A Corriere della Sera c. olasz napilapban 2023. január 31-én megjelent interjú teljes egészét az alábbi linken olvashatják olaszul: https://www.corriere.it/esteri/23_gennaio_30/ungheria-kiev-putin-5cc1d338-a0d2-11ed-b6cb-0e3019005a4f.shtml?fbclid=IwAR1IobVHkXgxuE9H-dxKXGJaSZH1QUkVTzpzQ1thWrtH9YvoPW1TGzGyF4s