Államalapító Szent István királyunk ünnepe – Budapest – Székesfehérvár
Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját államalapító Szent István királyunk ünnepén Budapesten, a Parlament előtt. A lobogót a Kossuth Lajos téren a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. A ceremónián az államfő mellett más közjogi méltóságok, továbbá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvédség parancsnoka, kormánytagok, illetve egyéb állami és katonai szervezetek képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint érdeklődők százai vettek részt. A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek letették a katonai esküt. Novák Katalin köztársasági elnök az egész ország nevében megköszönte jövőbeni szolgálatukat.
A köztársasági elnök ünnepi beszédét már Székesfehérváron, a keresztény Magyarország történelmi fővárosában tartotta, megfogadva ezzel II. András király 1222-ben itt kiadott Aranybullájának első pontját, mely szerint „évente Szent István király ünnepén Fehérvárott tartozzunk ünnepelni”.
Novák Katalin beszédében – visszautalva a honvédtiszti eskütételre – ismételten megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát, bátorságát és azt, hogy életük árán is megvédik Magyarország függetlenségét. A köztársasági elnök azt kívánta, hogy „az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében”. Az államfő hozzátette, hogy Magyarország vezetői, „mindent megtesznek azért, hogy magyar földön ne folyjon vér”. A köztársasági elnök kiemelte, hogy a nehéz időkben még inkább kell ez az ünnep, mert „most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből”. Novák Katalin szerint olyan próbatétel előtt állunk, ahol nem pusztán jó vezetőkre van szükség, hanem józan, belátó, bölcs és szolidáris magyarokra is.
Novák Katalin szerint „sorsunk egybeforrt Európáéval, összeláncoltuk magunkat, együtt sírunk, együtt nevetünk”. Az államfő úgy látja, „ma sem az a kérdés, hogy hova tartozunk, hanem az, hogy húsz év múlva, pláne ezer év múlva létezik-e még a magyarok természetes otthona: a keresztény Európa?” Hozzátette: „Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját”. Novák Katalin szerint csak így van esély megvédeni az európai embereket, és megőrizni mindazt történelmünkből és kultúránkból, ami naggyá tette Európát.
A köztársasági elnök szerint az államalapítás hasonló a családalapításhoz, mivel „bátorságot, hitet, elszántságot, a jövőbe vetett reménységet feltételez”. Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma önálló, független Magyarország – tette hozzá Novák Katalin. Kiemelte: „Nagyszüleink, szüleink bátor döntései nélkül sem lennénk ma itt. Kellett, hogy ők is merjenek igent mondani. Igent mondani az életre, igent mondani ránk.” Zárszavában a köztársasági elnök azt kívánta, hogy mindig legyen kenyér mindenkinek az asztalán, és mindig legyenek olyanok, akik örömmel ülnek köré.
Délután a nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin a Sándor-palotában a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket adta át. Idén a Mária Terézia által még 1764-ban alapított Magyar Szent István Rendet Miklósa Erika operaénekes és Rofusz Ferenc rajzfilmrendező kapta. A Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) díjban Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, antropológus, a Magyar Érdemrend nagykeresztje (katonai tagozat) elismerésben pedig Benkő Tibor vezérezredes részesült. Novák Katalin elmondta, hogy büszke arra a szakmai teljesítményre és elhivatottságra, illetve kiemelkedő emberi tartásra, amit a díjazottak képviselnek. A köztársasági elnök a nemzet nevében megköszönte mindazt, amit a kitüntetettek a magyarokért és Magyarországért tettek.
Késő délután Novák Katalin kisétált a budai vár vásári forgatagába, ahol a budapestiekkel és a fővárosba érkező ünneplőkkel találkozott. Este részt vett a Szent István-bazilikában tartott szentmisén.